Az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság közvetett hatásait még senki nem tudja felmérni. Egy biztos: a magyar banki gyakorlat az elmúlt években ugyanazokkal a módszerekkel tette könnyebbé a hitelhez jutást, mint amelyek az Egyesült Államokban a válság kialakulásához vezettek. De itthon még a jenhitelek növekvő aránya is veszélyt jelenthet.

Kezelhető-e, és hogyan? Mi a dolga az amerikai jegybanknak, és mi a nemzetközi intézményeknek? Az amerikai ingatlanpiaci válság kialakulását három hónapja Király Júlia, a jegybank alelnöke magyarázta el lapunknak ("A mohóság úrrá lett a józan észen", 2008. január 31.). A krízis azóta feltáruló dimenzióiról most a Soros Fund Management és a Concorde Értékpapír Zrt. elnökét faggattuk. Soros György új könyve a válságról pár hét múlva jelenik meg Amerikában.

Az utóbbi évtizedek talán legsúlyosabb globális pénzpiaci válsága 2007 nyarán az Egyesült Államokból indult ki, s innen gyűrűzött tovább - főként azokba az országokba, ahol korábban az ingatlanárak a tengerentúlihoz hasonló sebességgel emelkedtek. Az extrém mértékű jelzálog-hitelezés, párosulva az ingatlanárak várható hanyatlásával komoly aggodalmakat szült a befektetők körében, ami a nagy kockázatú, ún. másodrendű (subprime) jelzáloghitelekhez kapcsolódó értékpapírok áreséséhez, majd kiterjedt pénzpiaci zűrzavarhoz vezetett. (A tárgyban lásd interjúinkat Király Júliával: "A mohóság úrrá lesz a józan észen", 2008. január 31., illetve Soros Györggyel és Jaksity Györggyel: "Ez egy macska-egér játék", 2008. május 1.)

László Géza - Rátfai Attila

A terjedő globális pénzügyi válság idején még inkább szükség van a magyar költségvetési szigorra - hiszen az államadósságot azok a külföldi befektetők finanszírozzák, akiknek manapság éppen elég bajuk van a források szűkülése miatt.

Dunai Márton

Durva hetet zártak a világ pénzügyi piacai a múlt pénteken, október 10-én. Még a legöregebb közgazdászrókák is csak néznek: zuhannak az árak a tőzsdéken, gyengülnek a sztárdevizák, és aggasztóan kiszáradnak a bankok egymás közötti hitel- és devizaügyleteinek színterei, a bankközi piacok. Mi ez az egész, és hogy lehet kimászni belőle?

Duronelly Péter

Támadás a forint és az OTP-részvények ellen, tőzsdei zuhanások, befagyott állampapírpiac - Magyarországot is elérte a pénzügyi világválság. A kormány viszszavonta a költségvetést és az adótörvényeket, majd a Valutaalap támogatását kérte. A tűzoltás részletei.

Mészáros Bálint - M. László Ferenc

Míg a pénzpiacokon dübörög a válság, és hangosan recsegnek a nemzetközi pénzügyi szektor eresztékei, addig sokfelé - Magyarországon is - csendben egy másik, nagy horderejű válság alakul ki: a demokratikus intézményrendszer legitimációjának a válsága.

Tudjuk árnyaltabban is magyarázni, amint az rövidesen, pár oldallal beljebb ki is fog derülni, de a lényeg az, hogy elfogyott a pénz. Sokáig volt, relatíve sok is volt, de most nincs. El lett költve előre, akkor, amikor még meg sem volt keresve, ami még hagyján lenne; de több lett belőle elköltve, mint amennyit egyáltalán meg lehet keresni. Nem tudjuk, és senki a jóistenen kívül nem tudja, hogy mennyi pénz lett előre elköltve, és hogy ebből mennyi az, ami sose jön majd vissza. Emiatt nem tudjuk azt sem, hogy mikor lesz ennek az egésznek vége - aki azt állítja, hogy tudja, szélhámos. Egy biztos csak, hogy pénz, az nincs.

Az elmúlt hetekben befagyott a nemzetközi bankközi piac, több nagy múltú pénzintézetet az állami beavatkozás mentett meg a teljes összeomlástól. A helyzet paradoxona, hogy a veszteségek jelentős része virtuális, a válságot a szigorú szabályok is felerősítik - állítja Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója.

M. László Ferenc

Az Európai Unió néhány hét kapkodás után határozott és markáns fellépéssel reagált a hitelválságra. Magyarország boldog lehet, hogy EU-tag, mert a tömb védelme nélkül sokkal nagyobb bajban volna.

Szlankó Bálint (Brüsszel-London)

A múlt szerdán, közvetlenül a négynapos munkaszünet előtt a jegybank 3 százalékkal megemelte az alapkamatot. A forintot védte, amelynek drámai gyengülését több milliárd eurós spekulatív tőke próbálta kiprovokálni. Ez és a vasárnapi hír egy gigászi IMF-hitelről megfogta a forintot. Hétfőn a forint/euró árfolyam normalizálódott, de a tőzsdeindex tovább zuhant. Mi ez az egész, és mekkora a baj?

Dunai Márton

Magyarország idestova negyven éve ugyanazt az ostoba, kisstílű és veszélyes játékot űzi, csak az utóbbi hat-hét évben még bele is húzott. A pénzénél többet óhajt elkölteni, ezért hitelt vesz fel, s rögvest elveri. Eme jó murira vezetőink szeretett népüket is megtanították, és már a lakosság is szeret fűnek-fának tartozni (más kérdés, hogy az is menten elbokázza-e). Majd amikor az államot és polgárait a víz felett tartók elkezdenek aggódni, ezért ránk pirítanak, majd fenyegetnek, és végül zsarolni méltóztatnak bennünket, akkor egy kicsit összekapjuk magunkat. De a veszély elmúltával újult erővel költjük a másét, egyszer élünk!

Magyarország a Bokros-csomag után több mint tíz évvel újra kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaptól segítséget kérni, hogy megőrizhesse fizetőképességét. A következőkben a megállapodás okait, tető alá hozásának állomásait és az ország előtt álló kötelezettségek várható következményeit vesszük számba.

M. László Ferenc

Négy héttel ezelőtt, amikor az OTP tőzsdei megtámadtatása után írtam piacvezető bankunkról, nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar újból terítékre kerül (lásd: A mi bankunk, Magyar Narancs, 2008. október 16.). Akkor annak a reményemnek adtam hangot, hogy hamar lecseng a pénzintézet elleni spekuláció, és a bankok közötti bizalmi válság is enyhül. Reményem, sajnos, nem vált valóra.

Várhegyi Éva

Az elnök erkölcsösebb kapitalizmust szeretne, a bérből és fizetésből élők több bért és fizetést, a jómódú osztályok hangadói kicsit korrigálnának, és mindenki Amerikára mutogat. A válság természetén, "valódi okain" és a kilábalás módján vadul törik a fejüket a gallok is.

Dobsi Viktória (Párizs)

A pénzügyi szektor után az autóipar készül beleállni a földbe, a nagy gyártók már világszerte állami segítségért kuncsorognak. A hazai helyzetet a szakértők nem látják ilyen tragikusnak, sőt néhányan tisztulási folyamatról beszélnek. Az elbocsátások viszont már megkezdődtek.

Mészáros Bálint

Adót csökkenteni 2011-ig biztosan nem fog, jozefinista hevület helyett a társadalom megnyerésére törekszik Gyurcsány Ferenc, aki szerint a "hitelességi ügy" lezárult. A kormányfő benyomásaink szerint a ciklus hátralévő részét a válságkezelő intézkedések mellett a következő ciklusra való felkészülésnek szentelné.

Októberben majdnem bedőlt a forint, ami a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) kamatemelésre kényszerítette, vagyis az ellentétére annak, ami a világban a gazdasági recesszió miatt manapság a módi. A válság mélységéről kérdeztük a válság menedzserét.

A szeptemberben kitört pénzügyi válság már rögtön az elején, egyik pillanatról a másikra majdnem elsodorta hazánkat. A gyorsan zajló események középpontjában részben a magyar állampapírpiac októberi lefagyása állt. De mi az, hogy államkötvény, és mi a fene történt vele?

Holland tulipánhagyma, arany, réz, kávé, csatornák, építési telkek, francia és amerikai bankok, brit államkötvények, vasúti részvények, internetes részvények, az amerikai dollár, a birodalmi német márka, sőt a Német-római Birodalom vaspénzei: mind tárgyai voltak az elmúlt 400 év spekulációs hullámainak.

A nemzetközi business community egy megbecsült tagját a minap azért kapcsolták le Amerikában, mert eltűnt a kezén 50 milliárd dollár. De ennek semmi köze a világválsághoz: Bernard Madoff nem ingatlanokkal vagy subprime hitelekkel kereskedett; hedge fundokat meg bankokat, gazdag embereket vett le avval, hogy ha nála hagyják a pénzüket, fizet rá 13 százalékot. És fizetett is, amíg bírt - de nem a befektetések nyereségéből, hisz ilyeneket nem eszközölt, hanem a sorban következő palimadár pénzéből. De Madoff bőven a mostani krízis előtt kezdte, és akkor is lebukott volna, ha nincs válság, mert a piramisjátékoknak egyszer végük szakad.

A belga professzor az Európai Bizottság (EB) előző elnökének, Romano Prodinak volt a gazdasági főtanácsadója. Az általa szerkesztett 2003-as Sapir-jelentés évekig az európai gazdaság liberális reformjának fő vázlata és alapvető referenciapontja volt. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársával a gazdasági válságról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk. A belga professzor az Európai Bizottság (EB) előző elnökének, Romano Prodinak volt a gazdasági főtanácsadója. Az általa szerkesztett 2003-as Sapir-jelentés évekig az európai gazdaság liberális reformjának fő vázlata és alapvető referenciapontja volt. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársával a gazdasági válságról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk. A belga professzor az Európai Bizottság (EB) előző elnökének, Romano Prodinak volt a gazdasági főtanácsadója. Az általa szerkesztett 2003-as Sapir-jelentés évekig az európai gazdaság liberális reformjának fő vázlata és alapvető referenciapontja volt. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársával a gazdasági válságról és a lehetséges megoldásokról beszélgettünk.

Szlankó Bálint (Brüsszel)

A gazdasági válság fokozódásával kiderült, hogy nemcsak a bankokat és más pénzügyi szervezeteket "menti ki" az amerikai kormány, hanem az olyan, a reálszférában működő vállalatokat is, mint a General Motors és a Chrysler. Ez a döntés azonban jobban megosztotta a közgazdászokat, mint a bankok megsegítése. Már az is kérdés, hogy az amerikai gazdaságra milyen hatással lesz ez a beavatkozás, ám a nemzetközi hatások még ellentmondásosabbak lehetnek. Ha az ipari vállalatok kimentése vagy államosítása szalonképessé válik a világban, annak radikális következményei lehetnek a kevésbé kifinomult politikai kultúrával rendelkező országokban - és rögtön eszünkbe juthat például a saját hazánk.

Muraközy Balázs

Újra költségvetést készít a kormány, miután az ipari termelési adatok nyilvánosságra kerülésével kiderült, hogy a válság mélyebb az eddig feltételezettnél. Világszerte módosítják a prognózisokat, Magyarországnak azonban a költségvetési lyuk betapasztásával egyidejűleg végre-valahára fenntartható büdzsére és működőképes gazdaságra lenne szüksége.

Bogár Zsolt

Több százezer család költségvetése borulhat fel a közeljövőben az árfolyam megszaladása miatt, pedig a reálgazdaság válsága még alig érezteti hatását. A 30-40 százalékos többletköltség takarékosabb gazdálkodással még kiizzadható, de a munkanélküliség megugrása már az adósságok bedőlését eredményezheti. A kormány a hiteltörlesztés átvállalására, lakásgarancia-alap felállítására készül.

M. László Ferenc

A gazdasági válság világszerte alkalmazott kárenyhítési technikáiról, a fiskális és monetáris politika lehetőségeiről kérdeztük az ELTE - tavaly indult - Alkalmazott Közgazdaságtan képzésének vezetőjét. A jegybank Popovics-díjával is kitüntetett közgazdász a válság elemzésébe nem keverné bele a morális aspektusokat, világvégét nem vizionál, és emlékeztet: amit máshol most lazításra költenek, azt Magyarország már évekkel ezelőtt elverte.

Mészáros Bálint

A súlyosbodó reálgazdasági válság miatt egyre nehezebb a tavalyi pénzügyi krízist megsínylett, már most is számos sebből vérző kelet-európai bankok helyzete. Ha a nyugati döntéshozók a bezárkózást választják, a nyugati anyabankok képtelenek lesznek kisegíteni a régióbeli leányaikat. Körkép az európai bankmentő intézkedésekről.

M. László Ferenc

Szlankó Bálint (London)

"Soros György újra bedönti a fontot?" - kérdezi némileg hatásvadász címmel megjelent cikkében a Világgazdaság (2009. január 29.). Szándékosan választottam az elmúlt hetek legolvasottabb internetes, ún. vezető hírei közül e lényegében korrekt írást, amely címével ellentétben arról számolt be, hogy Soros György befejezte az angol font sterling elleni spekulációt. E cikk idézi a milliárdos befektető nyilatkozatát a The Daily Telegraphból: "most már zárta a fontra fölvett rövid pozícióit, annak jeleként, hogy további jelentősebb árfolyameséssel nem számol." Tehát (majdnem) minden rendben: aki angol, fellélegezhet.

Akkor mégis mi baj?

Mészáros Sándor

Ez így nem mehet tovább!

Lapunk, a Magyar Narancs e helyütt a leghatározottabban felszólítja a gazdasági világválságot, hogy haladéktalanul, ezen felszólításunk kézhezvételétől számított 24 órán belül, de legkésőbb vasárnap éjfélig érjen véget, és húzzon innen a picsába! Ellenkező esetben lapunknak az ezután bekövetkező világméretű eseményekért nem áll módjában jótállani, minden felelősséget a káreseményekért elhárítunk, és nem szavatoljuk a továbbiakban a globális békét, biztonságot és fellendülést.

A Gyurcsány-kormány hétfőn részleteiben is vázolt gazdaságmentő csomagjáról a kövekezőket mondhatnánk el.

A csomag három részből áll, ezek fej, tor és potroh. A fejben az adó- és járulékrendszer, a torban a szociális és nyugdíjrendszer változásai vannak, a potrohban meg az egyéb intézkedések. A következők szerint.

Változnak az szja sávjai és aránya, csökken a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék, emelkedik az áfa. Ezek jó változások, hevenyészett bérszámfejtésünk szerint oly módon mérséklik a munkaterheket, hogy az átlagbér körüli béreket nagyjából úgy hagyják, az azon felülieket jutalmazzák.

Tízezrek nem jutnak hozzá megtakarításaikhoz a hazai ingatlanalapok novemberi felfüggesztése óta, miközben azt látják, hogy befektetéseik értéke folyamatosan csökken. A hirtelen pénzkivonással viszont mindenki rosszul járna.

Elég félelmetes az Economist hetilap február 7-i számának a borítója: egy görcsbe fagyott kéz emelkedik ki a temető földjéből. Sírkövek is láthatók, az egyiken ez a felirat: "A nagy gazdasági világválság (1929-1933) - nyugodjék békében", a másikon: "Itt nyugszik a protekcionizmus", a harmadikon eminens gazdasági nacionalistáknak (Colbert, Smoot és Howley) a nevei. Pár éve a horror rajongóit vonzó egyik internetes oldalon élénk vita bontakozott ki arról, hogy vajon honnan ered ez a hand shoots out of the ground motívum. Többen tudni vélték, hogy John Dickson Carrnak az 1935-ben írt Három koporsó c. könyvéből. Ebben magyarországi vámpírokkal riogatja egymást egy amúgy józan gondolkodású asztaltársaság, s noha van egy pillanat, amikor egy különös látogatónak köszönhetően szinte mindenki komolyan veszi a rémtörténetet, végül is senki nem hiszi el igazán. Persze aztán jól ráfáznak.

Szombaton hozta nyilvánosságra négy évre szóló gazdaságpolitikai elképzelését a tavaly novemberben alakult Reformszövetség. A csomag radikálisabb járulékcsökkentést és keményebb kiadáslefaragást javasol, mint a Gyurcsány-kormány múlt heti gazdasági programja, miközben olcsóbban finanszírozható államadósságot, tartós növekedési potenciált és euróbevezetést ígér az időszak végére.

Bogár Zsolt

Nem kíván politizálni, netán pártot szervezni programja végrehajtására a Reformszövetség mögött álló vállalkozói-közgazdászi csoport - függetlenül attól, hogy az általuk kínált gyógymódból a pártok mennyit fogadnak meg - mondta a Narancsnak a kezdeményezés egyik alapítója, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.

Bogár Zsolt

Bojtár B. Endre

Az Európai Unió újfent megígérte, hogy megsegíti azokat az államokat, amelyeket a gazdasági válság a csőd közelébe sodort. Az európai szolidaritás egyelőre a feléledő nemzeti protekcionizmussal szemben is tartja magát. Kérdés, hogy meddig, és hogy elég lesz-e ennyi.

Szlankó Bálint (Brüsszel)

A válság okán kiüresedett zsebű átlagember mindenütt hajlamos a legkézenfekvőbb szereplőben megtalálni dühének célpontját: a bankárokban és a "spekulánsokban". Ezen indulatokra a kormányoknak a nyugati világban is reagálniuk kell. Óvatosan persze.

Sebők Miklós (London)

Nicolas Sarkozy francia államfő helyzetét európai kollégáihoz képest azt teszi egyedivé, hogy az utóbbi hónapokban a francia szakszervezetek tömegeket tudtak mozgósítani a kormányzati válságkezelés befolyásolása érdekében. Az elnököt ez időnként fel is idegesíti.

Dobsi Viktória (Párizs)

Amilyen nagy várakozás előzte meg a Reformszövetség javaslatait, olyan gyorsan került le a napirendről a pártsemleges formáció anyaga. A javaslatokra adott reakciókból az mindenesetre kiderült, hogy a válság mélységével valamennyi párt tisztában van - legfeljebb vagy van ötletük annak kezelésére, vagy nincs.

M. László Ferenc

Mészáros Bálint

A világgazdasági válsággá terebélyesedő pénzügyi krízis Európa-szerte mentőcsomagok tucatjait tette szükségessé. Az uniós kormányok és elemzői központok sorra publikálják a legújabb adatokat, becsléseket, amelyek gyakran a vártnál is súlyosabb problémákat jeleznek. A Baltikumban szociális pánik, utcai zavargások és egyéb belpolitikai viharok kísérik a nemrég még gazdasági csodaként emlegetett államok (Észtország, Lettország, Litvánia) válságkezelő programjainak bevezetését. A régió mára az EU egyik legsúlyosabb válságzónája lett.

Kaderják Dániel

A jobboldali médiát bejárta a hír, hogy az IMF-hitelt garantáló nemzeti vagyon része Szent István koronája is. Ha bukunk, azt is viszik a hitelezők! A hangsúlyok különbözőek voltak: a Heti Válasz a címben felvetett kérdésre a cikk szövegében rácáfol, míg Végvári József dr. Posta Imre blogjában publikált, Dominique Strauss-Kahnhoz címzett, "Hé zsidó!" felütéssel kezdődő nyílt levele tömören, pontosan fogalmaz: "Sátán, el a kezekkel a Szent Koronától!!"

Pár hete még senki sem akart gazdasági mentőcsomagról hallani, ám a napokban megtört a szívós optimizmus. A gazdasági minisztérium és a Román Nemzeti Bank képviselői bejelentették: segítséget kérnek az uniótól és az IMF-től. A román gazdaság megingott. Mitől, miért?

Parászka Boróka

(Marosvásárhely)

A nemzetek elkülönített vagyonállománya (Sovereign Wealth Fund, SWF) Andrew Rozanov találmánya, legalábbis ami az elnevezést illeti. Rozanov először 2005-ben, egy mindössze ötoldalas cikkében írta le először e fogalmat - s azóta nem csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) használja ma már bevett kategóriaként, de kutatóintézetek és tanácsadó cégek százai méregetik, becsülgetik e szerint, mely országok a leggazdagabbak a világon.

Miben különbözik ez a kategória a szerte a világon ismert és használt, viszonylag egyszerűen kiszámolható mutatótól, a nemzeti vagyontól?

Ferber Katalin

Leegyszerűsítők és súlyosan egyoldalúak azok az elemzői vélemények, amelyek szerint az államadósság mindenképpen elszáll, ha az állam nem hajt végre azonnali radikális kiigazítást és továbbra is szabotálja az alapvető reformokat. Az állampapírpiac alapvetően a nemzetközi folyamatoktól függ - állítja a Narancsnak az ÁKK Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Bogár Zsolt